Élménybeszámoló egy Görögországi ifjúsági cseréről – Horváth Panna tollából

Beküldve ide: Beszámolók | 0

Alább Horváth Panna beszámolóját olvashatjátok a 2020.07.14-21 között megszervezett Social Inclusion Through Sports for Young People with Fewer Opportunity programról.

Egy napsütötte Görög Erasmus+ Thesszalonikiben – 2020. július 14-21
Ez az év a koronavírusnak köszönhetően a megszokottól teljesen eltérő élethelyzeteket teremtett minden téren. Legyen szó munkáról, iskoláról, kikapcsolódásról vagy utazásról, a járvány és az azzal járó karantén egy vonallal áthúzta márciusban minden tervünket és programunkat az elkövetkezendő néhány hónapra. Várható volt, hogy az áprilisi már-már hagyományosnak számító Görög erasmus+ program is a pandémia egyik áldozatává válik. Azzal azonban mi sem számoltunk, hogy még a nyáron lesz lehetőségünk bepótolni a kimaradt utazást.
Kis csapatunk sok készülődést, rengeteg kitöltött adatlapot, és még ennél is több körültekintést követően július 14-én az esti órákban 5 fővel indult el Thesszaloniki felé. Bár a csapattagok – név szerint: Réka, Csaba, Kristóf, Szabolcs és jómagam- között volt rutinos évek óta visszatérő résztvevő továbbá újonc is, a görög emberek és a semmivel össze nem téveszthető mediterrán hangulat az első perctől kezdve belopta magát egyaránt mindenki szívébe. A lenyűgöző szállodánk, a 4 fogásos vacsorák, az újdonság varázsával fűszerezett ételek, mint a sokunk számára ismeretlen kagyló vagy tintahal, a tradicionális édességekkel és kedvességgel teli helyi kicsiny pékség, mindemellett pedig a főszervező, Elias magyarok iránti szeretete egytől egyig említésre méltó és magával ragadó pici darabkája ennek az utazásnak. Ugyanakkor kissé lehangoló volt látni a máskor oly zsúfolt, turistáktól hangos, most azonban szinte üres sétáló utcákat, a maszkok mögé rejtett őszinte mosolyokat, a másfél méter távolságot betartani próbáló embereket… – Itt szeretném megjegyezni, hogy a távolság betartása kinn is nagy kihívásnak számít, főleg a tömegközlekedést használók számára. Ezt a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg párszor, általában egy igen nagy eltévedés kapcsán. A buszos élményeink és tanácstalan bolyongásaink pedig elég gyakran kisebb-nagyobb késések formájában mutatkoztak meg a vendéglátóink előtt. A hetünk persze nem csak a napsütésről, buszozásról, finom ételekről, a két szülinaposunk ünnepléséről illetve a tengerben való pancsizásról szólt. Bár a rajtunk kívül meghívott országok (Finnország, Dánia, Olaszország és Törökország) résztvevői – érthető okokból – nem jöttek el, a Görögök és Magyarok számára a feladat adott volt. A program hivatalos célja, az Youthorama görög ifjúsági szervezet esélyegyenlőséget és elfogadást elősegítő továbbá támogató kisfilmjében való részvétel, amely segítségével több ország látássérült gyermekéhez juthatnak el a mini vakfocilabdák. Mint a film egyik főszereplője, bátran kijelenthetem, hogy a filmforgatás úgyszintén rendkívül szórakoztató feladat egy igazi görög stábbal. Az elvégzett munka után pedig jöhetett a jól megérdemelt pihenés: legyen szó motorcsónakázásról, egy tengerparti koktélról, vagy egy sétáról Szaloniki óvárosában, mind-mind egy picit közelebb vitt a nyugodt, tökéletes, utánozhatatlan görög életérzéshez. Ebben természetesen segítségünkre voltak a görög barátaink, akik egy szuper kora esti hajózás keretein belül még a helyi mottót is megtanították: “akou ti Thalassa”, vagyis egyszerűen hallgatni, sőt mi több, figyelni a tengerre. Ez az egyik olyan dolog, amiért az orvosaimmal is görög utazást íratnék fel a betegségeimre… Ha lehetne. De sajnos nem lehet. Így maradt a remény, hogy egyszer talán ismét eljutok ebbe a számomra oly kedves országba.
Addig pedig csak biztatni és lelkesíteni tudom az érintetteket, hogy amennyiben van lehetőségük, ne hagyjanak ki egy életre szóló élményt, egy nevetésekkel és új barátságokkal teleszőtt hamisítatlan erasmus+ programot… Akár jövőre, Görögországban

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük